H-négyzet másképp

A H-négyzet pince arculatának módosításakor, pontosabban új címkék tervezésekor volt ez a feladat: egyetzlen szőlőpszem legyen a címkén, középen, nem túl nagy méretben. Most merült fel bennem a kérdés, lehetne-e egy ilyen szőlőszemet úgy átformálni, hogy távolról valamilyen gombócra, idomra emlékesztessen, de olyan legyen a felülete, amiről el tudjuk képzelni, hogy elfogyasztható. Egy étvágygerjesztő gombóc, mint mikor eye-candy-t gondolnak egyesek. Gondolom, sokunk számára ismert probléma az, hogy ízekről és illatokról nehéz, sokszor lehetetlen beszélni. Az ízek ábrázolása is hasonlóképp szubjektív vagy lehetetlen, ahogyan az is önkényes, hogy egy borfajtát egy emberi karakterhez – például egy táncosnőhöz vagy egy huszárhoz – hasonlítunk. De valamit mégiscsak kell tennünk! Ha túl könnyen értjük meg a grafikát, az egész varázs elvész, hiszen egy rábeszélős, dedós helyzetben találjuk magunkat, ahol valaki helyettünk akarja megmondani, mit kell éreznünk ama korty bor elfogyasztásakor. A szinesztézia az irodalomban is megtalálható, a képzőművészetben pedig ugye minden elmegy, de a tervezőgrafikába nem hiszem, hogy beilletéktelenkedhet – ezért is hangsúlyozom, az itt látható bor-frontcímkék pusztán kísérleti jelleggel, megrendelő nélkül készültek el. Természetesen a H-négyzet borai a szokásos, ám szintén nem konvencionális arculatukkal továbbra is elérhetők a megfelelő forrásokból!