Titkosan kezdődött

Az SzFE körüli helyzet 2020 őszét erősen meghatározta. Az egyetemi autonómia kérdése vált fontossá, politikai kérdéssé, így az egyetemek szerepe, jelentősége is a pozitív és negatív kritikák kereszttüzébe került. A plakát a Független képzősök csoport pályázati kiírására született és a 19. századi hagyományokat is felidézi.

Lehet társadalmi célú plakátot csinálni politizálás nélkül? Vagy inkább: hogy érdemes-e? Kizoomolni az aktuálpolitikából, mint valami griff, elvinni egy filozófiai magaslatra, hogy ne érezzük a bűzét. Elképzeltem egy színdarabot, bár lehet, hogy van ilyen a valóságban: állami alkalmazottak vitatkoznak a kulturálatlan kulturális feladatukról, aztán ők is elmennek a a kulturálatlan kulturális döntéseik miatt szervezett tüntetésre, jólesően kiabálnak egyet, és aztán másnap megint bent a hivatalban folytatják, esetleg ezt ismétlik többször, itt-ott, oda-vissza, és sose beszélnek a tegnapról. 

A művészek, a színészek a maguk eszközeivel harcolnak a demagógia ellen, ahogyan én, a grafikus is a magaméval. A történet banális, 19. sz-i hangulatba is öltöztethető. Az, hogy ez egyébként élő politikai eseménysor, hogy ”itt történik a fejünk fölött”, mind csak adalék, ahogy az is, hogy a kormány avagy az egyetem érdekérvényesítése tragikus avagy komikus. De azt is mondhatjuk, ez annyira brutális, hogy csak úgy vagyunk képesek emberi módon elviselni, ha színháznak látjuk, láttatjuk: hiszen színház az egész világ. 

Megtisztelőnek érzem, hogy bár ez  nem volt kifejezetten színházbarát időszak, Budapest talán legvagányabb színházának bejáratát díszíthettem!